Kivédhetőek lennének a sportbalesetek

A sportolás veszélyes üzem, melynek során elkerülhetetlenek a sérülések. A sportsérülések sokszor olyan hétköznapi okokra vezethetők vissza, mint a bemelegítettség hiánya, a nem megfelelő sportcipő vagy a kialvatlanság. Ezért általában egy kis odafigyeléssel és megfelelő szakmai felügyelettel a sportolás során beszerezhető sérülések jelentős része kivédhető.

Sportolás közben leggyakrabban természetesen a mozgásszervrendszer, tehát az izmok, inak, ízületek és a csontok sérülnek. Ha tompa tárggyal ütközünk, zúzódás, túlfokozott erőfeszítéskor izomhúzódás, -szakadás, túlságosan hosszú vagy intenzív edzés miatt pedig szerkezeti sérüléssel nem járó izomgyulladás jelentkezhet. Ízületeknél jellemző a szalagok húzódása vagy részleges szakadása, az inak esetében pedig gyakoriak a húzódások vagy például hidegben az ínhüvelygyulladás a sportsérülések leggyakoribb fajtáit.

Ha nem megfelelő talajon edzünk vagy egyszerűen rossz a sportcipőnk, csonthártyagyulladás alakulhat ki, amely leggyakrabban a sípcsonton jelentkezik. A labdajátékoknál, tornánál, de még inkább a motorsportoknál szinte elkerülhetetlenek a sérülések, repedések, törések. Emellett általában eséseknél, ütközéseknél gyakoriak a bőr sérülései és ritkábban fordulnak elő, azonban gyakorta a legsúlyosabbak az idegrendszer sérülései, például az agyrázkódás.

Amikor egy számunkra szokatlan mozgást végzünk vagy a szokottnál nagyobb intenzitással edzünk, számíthatunk az izmokban jelentkező speciális fájdalom, hétköznapi nevén az izomláz megjelenésére. Ilyenkor az izomsejtekben felhalmozódó tejsav, nyomva az izomsejteket, okozza a fájdalmat. Az izomláz tünetein általában könnyebb mozgással enyhíthetünk. De a fenti fájdalomnak más oka is lehet: a hirtelen megerőltetéstől mikroszakadások, mikrosérülések keletkezhetnek, amelyeknél az izomlázhoz hasonló tünetek lépnek fel. Ezeknél a mikrosérüléseknél azonban az izomlázzal ellentétben kifejezetten rosszat tesz, és a gyógyulási folyamatot akadályozza, ha rádolgozunk a fájó területre. Az izomlázat és a mikrosérülést úgy tudjuk megkülönböztetni, hogy míg az előbbi körülbelül 24 órával az edzést követően, addig az utóbbi már lényegesen korábban, akár 1-2 órával a megerőltető mozgás után jelentkezhet. Míg az izomláz enyhítésére jó módszer a masszázs, a sérült, gyulladt izomnál tilos alkalmazni. A gyulladásoknál a legjobb módszer a fájdalom ellen a pihentetés.

Az edzést tanácsos már a fájdalom első jelére leállítani, ezzel ugyanis a sérülés néhány izomrostra korlátozható, és a gyógyulás is gyorsabb lesz. Ha a sportoló a fájdalom ellenére is folytatja a tréninget, akkor újabb rostok szakadnak el, így súlyosbodik a sérülés, és elhúzódik a gyógyulás is.

A sportolás során leggyakrabban előforduló idegrendszeri sérülés az agyrázkódás, amelynél a felismerés fontossága kiemelt, hiszen akár eszméletvesztés nélkül is kialakulhat, előfordulásakor pedig minden esetben orvosi kivizsgálásra, ellátásra van szükség. Az agyrázkódás tünetei a szédülés, a fejfájás, a hányinger és a hányás, az aluszékonyság és a látászavarok.

A sportsérülések gyakran a leghétköznapibb okokra vezethetők vissza. A sportoláshoz nem alkalmas öltözet, a védőfelszerelés hiánya, a rosszul megválasztott környezet, a sporteszközök minősége vagy akár a nem megfelelő időjárási viszonyok, például a sáros, jeges terep is gyakran okozhat sérüléseket. Futásnál alapszabályként elmondható például, hogy a boka- és térdízületet a rugalmas cipő mellett azzal óvjuk a legjobban, ha természetes talajon, füvön vagy salakon futunk.

A sérülések hátterében azonban a külső tényezők mellett sokszor belső okok állnak. Az egyik legáltalánosabb hiba a bemelegítettség, a fokozatosság hiánya: a hideg izom ugyanis könnyen és gyorsan szakadhat. A sérülések elkerülése céljából a megerőltető torna előtt be kell melegíteni. Az izmok könnyű gyakorlatokkal 3-10 perc alatt bemelegíthetők, így rugalmasabbak lesznek, és jobban ellenállnak a sérüléseknek.

Gyakran okoz gondot az is, ha nem az edzettségi szintünknek megfelelő testmozgást választunk. Fontos emellett figyelembe venni, hogy bizonyos életkor felett testünk nem tudja elviselni a szélsőséges terhelést. A közvélekedéssel ellentétben kifejezetten tilos emellett betegen, lázasan sportolni, és nem ajánlott a testedzés labilis pszichés állapotban vagy kialvatlanul sem, az elkalandozó figyelem és a fáradtság ugyanis könnyen vezethet sérüléshez.

Általánosságban elmondható, hogy a sportsérüléseknél a legelső teendő mindig az azonnali, drasztikus hűtés, fagyasztás, azonban a vérzéses sérüléseket tilos fagyasztani. A hűtés összehúzza az ereket, és ezáltal csökkenti a gyulladást és a fájdalmat, ezenkívül korlátozza a szövetek pusztulását, mivel lassítja a sejtfolyamatokat.

Ilyenkor az is megfelel, ha kiveszünk a hűtőből egy tejeszacskót, és azzal hűtjük a fájó területet, azután pedig a sérülés súlyosságának megfelelően pihentetjük vagy akár sínbe tesszük a sérült testrészt. A bőrsérülések legenyhébb fajtája a horzsolás, amely komolyabb ellátást nem igényel, elég, ha kitisztítjuk a sebet. Mélyebb sérüléseknél a legfontosabb teendő a vérzés csillapítása, de akár az orvosi ellátás is szükséges lehet.

A sportsérülések megelőzése érdekében fokozottan ügyeljünk arra, hogy szakember véleményét is kikérjük, mielőtt újfajta testedzésbe kezdenénk vagy fokozottabb terhelésnek kívánjuk kitenni testünket. A testedzést az első évben mindenképpen hozzáértő felügyelet mellett végezzük, és mindenekelőtt kérjük ki egy sportorvos véleményét arról, hogy vajon szervezetünk mire alkalmas, illetve alkalmatlan, melyek a számunkra ajánlott mozgásformák, edzéstervek és étrendek.

Magyarországon elsőként létrehozott ortopédia, traumatológiai, sportsebészeti feladatokra felépített létesítmény épült, a Kastélypark Klinika, ahol Dr. Béres György főigazgató, az ország egyik legnagyobb mozgásszervi sebészeti praxisával rendelkező szakember évi 2000 műtétet, egynapos sebészeti beavatkozást végez el.

Budapesti rendelő : Dr. Béres György
1145 Bp. Szugló u. 10. Telefon: 06-1/252-4117 vagy 06-30/230-1851

 

Ki van itt?

Oldalainkat 4 vendég és 0 tag böngészi

stat